A télikert, mint építészeti elem nem korunk találmánya – mi több – előbb épített az ember télikertet házához, mint fürdőszobát! Napjainkra azonban aprólékosan szabályozott lakásigényeink, egyre finomabban hangolt gépészeti és szerkezeti megoldásokat kívánnak. Így a legújabb épületfizikai ismeretekkel, és a legújabb fejlesztésű építőanyagok felhasználásával lehet csak megfelelő télikertet építeni.
A télikert megfelelő tájolással, átgondolt tervezéssel és értő használattal hozzájárulhat a ház energiaszükségleteinek kielégítéséhez, általa akár a fűtési költségek 25% is megtakarítható! Épületünket üvegfelülettel csak arra érdemes megnyitni, amerről télen is számottevő napsugárzásra számíthatunk!
Az épület utólagos bővítésével kialakított üvegezett veranda, általában csak időszakosan használható, fűtése – temperálása – csak a lakott tér hőveszteségéből biztosítható.
Az épülettel együtt tervezett üvegház – amely a ház része – sokszor a helyiség kiemelésének szándéka miatt ésszerűtlenül túlméretezett, nyáron túlzott hőterhelést, télen hőveszteséget okoz. Ez elsősorban az energiaköltségekben jelentkezik, nem említve a feleslegesen beépített üvegfelület árát.
Minden esetben az adott szerkezeti kialakítástól, a télikert formájától és műszaki megoldásától, valamint az idevágó, szél- illetve hó terheléssel kapcsolatos előírásoktól függenek a méretek.
Az olyan télikert jellegű építmény építését, amely megváltoztatja az építmény küllemét, alaprajzát, illetve higiéniai feltételeit a jelenleg érvényben levő építési előírások alapján engedélyezési eljárás köteles lehet. Az engedélyezési eljárás feltételeiről kapcsolatos információkért forduljon a területileg illetékes építési hatósághoz, hiszen az engedélyezés a megrendelő feladata.
A nagyfelületű üvegezett szerkezetek fokozottan hajlamosak a beltéri hőingadozást kiváltani. Ehhez a jelenséghez gyakran társul a beltér páratartalma és az ezzel együtt járó párakicsapódás. Ezért az építmény elhelyezésétől, tájolásától, a kihasználás jellegétől, függően minden esetben szükséges a belső tér szellőztetésének, illetve a télikert üvegezett felületének (belső vagy külső) árnyékolása.
A külső árnyékolás jobb hatásfokkal működhet, hiszen a napsugarakból kiküszöbölhetetlenül elnyelődő hősugárzás a külső térben marad. A kültéri árnyékolóknak időjárás és UV-állónak kell lenniük, valamint belülről működtethető vezérlőegységgel kell rendelkezniük.
Belső árnyékolóval a beruházási költségek alacsonyabbak ugyan, kiépítése is egyszerűbb, de lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a beltérbe jutott meleg kiszellőztetésére.
Hagyományos építőanyagunk a fa, de a télikertet érő igénybevételnek, csak a magas minőségű, gondosan felületkezelt, rétegelt ragasztott alapanyag felelhet meg, mely beépítés után is folyamatos karbantartást igényel. Ez az ára alapján a lista élére helyezi.
Kedvezőbb árú az alumínium, mert korrózióálló, azonban jó hővezetése miatt szerencsésebb az alumínium-fa kombináció vagy a hőhíd mentesített aluszerkezet. Olcsóbb választás lehet az acél, amely igen stabil szerkezetet ad, viszont a fent említett hőhíd-mentesítési gondokon kívül a korrózió hajlam is a mérlegelésre ad okot.
Költségigénye alapján, utolsó helyen áll a műanyag profilrendszerek alkalmazása, amely szerencsés megoldás lehet például akkor, ha a ház többi nyílászárójával egységes képet szeretnénk.
Kivitelezőként, és megrendelőként is érdemes odafigyelni arra, hogy a télikert használhatósága, főként a légállapoton múlik. A kürtőhatás kialakulása szempontjából döntő a magasságkülönbség. Így annak kihasználása érdekében a kiszellőző nyílásokat – az üvegház legfelső pontján, míg a beszellőző nyílásokat – a nyomáshiány érdekében – minél mélyebben ajánlott kialakítani. Természetesen a szellőző rendszer és annak vezérlése igény szerint gépesíthető, okos házaknál használható.
Hogy kiválaszthassuk a legmegfelelőbb alapanyagot, meg kell vizsgálnunk a télikert rendeltetését. Mi a cél? A napenergia hasznosítása vagy téli-nyári tartózkodásra alkalmas lakótér kialakítása?
Az az üveg, amely kívül tartja a nap melegét nyáron, az télen sem engedi azt hasznosulni, viszont amelyik átengedi a napsugarakat, az csapdába is ejti a meleget, külső árnyékolókat és fokozott nyári szellőztetést téve szükségessé.
Balesetvédelmi okokból a hőszigetelő üveget mindkét oldalán edzett vagy legalább a belső oldalon ragasztott üvegből érdemes készíteni. Költségesebb választás az anyagában színezett – PARSOL – üveg alkalmazása, mellyel nagyban csökkenthetjük helyiségünk téli hő veszteségét. Hasonló tulajdonságokkal (beépítési feltételekkel) bírnak a reflexiós üvegek is, amelyek anyaguk színezettsége mellett egy keményfém – tükröző – felületet is kapnak, ez a réteg azonban sérülékeny, ezért a belső oldalakra kell kerülniük.
Az üvegek még újabb generációját képviselik a múlti-funkciós üvegek, melyek jó hő védelmi tulajdonságaik mellett nagy fényátbocsátási képességük a jellemző.
Magyar 